31. fejezet/ 2. rész

Louis szemszöge

- Most? - kérdezte duzzogva és nem tudtam megállni, odamentem hozzá és megcsókoltam.
- Igen, gyerünk - megragadtam a kezét és az autóhoz vezettem.
- Lou? - szólított meg már az autóban.
- Hm?
- Szeretlek - mondta és a szívem erősen kalapált.
- Én is.
- Te is, mi?
- Szeretlek, Emily - mondtam, és ő elmosolyodott, egy kicsit ugrott az ülésben.
Hirtelen komoly lett és kikapcsolta az övét, felém fordult. Az apró kezét az arcomra tette és magához húzta, hogy megcsókoljon. Valami más volt. Erősebben és mindenféle kertelés nélkül csókolt meg. Megállt a csókban és hirtelen visszalökött az ülésembe.
Mi történt vele?
Rám mászott a kocsi ülésén és hátra nyomott megcsókolva. Meglepődtem reakció nélkül hagytam, ezért megfogta a kezem és a pólója alá vezette. A szemeim elkerekedtek.
- Emily - motyogtam az ajkaiba, de nem állt le.
A nyelve megnyalta az ajkamat, a gondolataim mocskosak lettek. Ha ezt folytatja, akkor elvesztem az irányítást. Elkezdte a csípőjét mozgatni előre-hátra és a nyakamon a bőrömet harapdálta, és a fenébe is, megkeményedtem! Meg akartam állítani, de ettől csak még erősebb lett és felnyögtem.
- A francba, Emily, állj! - könyörögtem, de ő nem hagyta abba, olyan volt, mintha nem is figyelne rám. - Emily, ha nem hagyod abba, esküszöm, itt a kocsiban megbaszlak - mondtam rekedt hangon, és ő a nyakamba nevetett, amitől kirázott a hideg.
Összegyűjtöttem az összes fizikai erőmet és akaratomat, ami nem volt sok, és eltoltam magamtól. Rám nézett komolyan és aggódón.
- A fenébe... - sóhajtottam.
- Louis - a kezeit nézte, még mindig az ölemben ült - Én... Én valami rosszat tettem...? - kérdezte és a hangja remegett. Tényleg úgy nézett ki, mint egy gyerek.
- Nem, te mindig mindent túl jól csinálsz. Ez volt a probléma. Ha te nem... én... nem tudom mit tettem volna veled.
- Szóval... - vett egy mély lélegzetet és az ajkába harapott - Te nem akarod... hm... tudod... velem? - kérdezte és láttam hogy elpirult, annak ellenére, hogy lehajtotta a fejét.
- Hallottad, hogy mit mondtam? - kérdeztem és nevettem. Néztem a kezét és láttam, hogy remeg. - Emily - szólítottam és a fejét a nyakamba temette sírva.
- Azt mondtad tegnap, hogy nem futhatok el, és elgondolkoztam rajta, hogy nem akarom, hogy elhagyj, azért mert nem állok készen rá - mondta zokogás közben és még egyszer elkerekedtek a szemeim.
- Emily - Elhúztam a nyakamtól óvatosan, letörölte a könnyeit, bár azok nem szűntek meg potyogni, a szeme körben piros volt. - Én soha nem hagylak el ilyen miatt. Emlékszel mit mondtam? Nem hagylak el, amíg te azt nem akarod. Semmit sem kell tenned, Nem kell akarnod, hogy ne hagyjalak el, mert ha rajtam múlik, sosem hagylak el - mondtam, próbálva megnyugtatni.
Hogy mondhattam ezt?  Ez túl giccses volt hozzám, de ezt éreztem. Istenem, hogy megváltoztatott!
- Komolyan? - kérdezte és letöröltem a könnyeit.
- Igen.
- Tényleg?
- Igen.
Édes csókot adott az arcomra és elmosolyodott.
- Gyere, menjünk már - mondtam és ismét leült a helyére, becsatolta a övét.

Emily szemszöge

Louis az apartmanjához vezetett és felajánlottam, hogy csinálok vacsorát. Nem tudok olyan jól főzni, mint ő, és nem tudok sok mindent főzni, de emlékszem egy ételre, amit anyu tanított meg nekem, és sokszor láttam, hogy azt csinálja. Ez tészta volt tonhallal és tejszínnel.
Igen, ez egyszerű, de kicsi voltam akkoriban!
Míg a tészta sült, elkezdtem gondolkodni azon, hogy mi történt ma. Elbizonytalanított az, hogy tegnap óta elfogyasztottam cukor nem hagyott gondolkodni. Istenem, soha nem tennék ehhez hasonlót, ha "józan" lennék, teljesen megváltoztam és a szavai... alapból elpirultam volna.
"Emily, ha nem hagyod abba, esküszöm, itt a kocsiban megbaszlak."
Jutottak eszembe a szavai és éreztem, hogy az arcom kipirul. Amit Louis tett és mondott csak még jobban beleszeretettet. Megtehette volna velem, de nem tette, kicsit biztosabb lettem így a szerelmében.
Két kar átölelt a derekam körül és automatikusan mosolyogtam.
- Mire gondolsz? - kérdezte Louis.
- Arra, ami ma délután történt - mondtam sóhajtva.
- Soha nem foglak elhagyni, remélem te is tudod.
_______________________________________________________________
Boldog karácsonyt és Kellemes Ünnepeket! :*
Happy Birthday, Louis <3  (he is mine ^^ :p) xdd Boldog születésnapot a mi kis kedvencünknek, Louisnak :D (utólag is xd)
Nekem ez a rész volt most az ajándékom nektek, remélem, hogy én cserébe sok olvasót kapok ;)
Köszönöm a 30000 oldalmegjelenítést és a 19 feliratkozót *-* Puszi: Zsófi