22. fejezet

- Olyat fogok csinálni, amit jónak fogsz érezni - mondta az ajkát megharapva ahogy az ujjai az egész testemen áthaladtak.
Louis rajtam volt, a teste súlyát a karja tartotta, ahogy az ajkai megtámadták a nyakamat. Otthagyta a nyakamat és a számra tért, megcsókolt édesen.
Az egyik keze lement a nadrágomhoz és lassan kigombolta. Elhúzódott tőlem és én felemeltem a csípőmet, így lentebb tudta húzni a farmeremet. Levette a Vans-omat és átdobta a szobán, ami megnevettetett. Ezért levette a nadrágomat, ami szintén végül a földön kötött ki másodpercek alatt és nedves csókok nyomát kezdett hagyni végig a lábamon. Megcsókolta  a combom, amitől kirázott a hideg.
- Olyan puha - suttogta a lábaim közül, mutatóujjával köröket rajzolva a bőrömre, ami miatt megborzongtam.
A keze a bugyi gumijához ment át, kötekedett, kínzott engem, megölt a szorongás és a kíváncsiság, hogy hogy viszonozza a szívességet. A keze besurrant a bugyim alá, összerezzentem, amitől kuncogott.
- Olyan nedves - ismét az ajkába harapott, felemelte a fejét, rám nézett, a szeme sokkal sötétebb lett és teli vággyal.
A lábam remegni kezdett, ahogy elkezdte dörzsölni az érzékeny területet, amitől egy sóhaj szökött ki a szétnyílt ajkaimon. Soha senki nem ért hozzám így.
- Mondhatom, hogy soha nem voltál érintve még - mondta rekedten, mintha olvasna a gondolataimban.
Louis elvette a kezét, és nem vettem észre a szemem csukva volt, amíg hirtelen ki nem nyitottam, meglepett, hogy elvesztettem a kapcsolatot vele. Ránéztem és láttam, hogy az ujjait a szájába tette és nyalogatta őket. Istenem, olyan szexi volt, amikor ezt csinálta!
- Megpróbálok úriember lenni.
Széttárta a lábam és a kezét a fehérneműmbe rakta, de ezúttal beledugta az ujját a bejáratomba nagyon simán. Elmondhattam, hogy úriember próbált lenni, de mégsem  tudott elkerülni néhány szúró fájdalmat, amit éreztem. Habár a fájdalom elfelejtődött, amikor rekedt hangon piszkos dolgokat suttogott a fülembe, mint például, hogy mi mindent szeretne csinálni velem.
Louis kihúzta a kezét még egyszer és felállt az ágyról, eltűnődtem azon, hogy mi történt.
- Ülj le az ágy szélére - mondta halkan. Azt tettem amit mondott és leültem az ágy szélére, miközben nagyon szigorúan nézte a mozdulataimat. - Vedd le az inged - kérte.
Haboztam néhány másodpercig, de tettem, amit kért. A szeme elkerekedett, ahogy végigment az egész testemen, különös figyelmet fordítva a mellkasomra. Szégyent éreztem, felemeltem a kezem a mellkasomhoz, hogy eltakarjam azt. Ő közelebb lépett hozzám és elhúzta a kezeimet.
- Nem kell ezt tenned, hidd el nekem - mondta mosolyogva és úgy éreztem, hogy elpirulok.
Odakint az eső hatalmas intenzitással esett, ami egy kicsit megnyugtatott. Louis elengedte a kezem és letérdelt elém. Vajon azt fogja csinálni, amire gondolok, hogy azt fogja csinálni?
- Rendesen meg akarlak kóstolni - mondta szemben a köldökömmel, ami megerősítette a gyanúm. Játszott a picike rózsaszín csipkebugyimmal, mielőtt levette. - Tedd szét a lábad, hercegnő - utasított szinte suttogva és tettem amit kért.
Elkezdte csókolgatni a bőrt a csípőcsontomon. Megharaptam az ajkam, ahogy az egyre csak csökkentette a távolságot...
Egy kicsit hangos nyögést hallattam, amikor a nyelvét a középpontomba tolta. Louis a kezeit a csípőmre tette, hogy megtartsa és elkezdte a meleg és nedves nyelvét mozgatni. Megragadtam a fekete lepedőt az egyik kezemmel, a másikkal pedig a haját, aminek köszönhetően nyögött, ami csak fokozta az érzést, amit ő hozott létre. Egy nyögés szökött ki a számon, amikor Louis a nyelvét becsúsztatta, amitől belém nevetett. A haja lágyan érintette a combomat.
- Louis - motyogtam, de ő nem állt meg, a légzésem egyre nehezebb és gyorsabb lett minden másodpercben az örömtől, amit nekem okozott.
Louis növelte a nyomást és a sebességét a nyelvének, ami miatt ziháltam és nyögések hagyták el ajkaimat vadul. Kihúzta a fejét a lábaim közül és engem visszafektetett az ágyra rám mászva, ahogy az ujjait visszarakta a bejáratomhoz. Az ajka megérintette az enyémet belém fojtva a nyögést, miközben az ujja be és ki mozgott bennem.
Éles érzést volt, a hátam ívbe feszült Louis teste alatt.
- A francba - Louis mondta a számba.
A lábam remegni kezdett és az energia ami bennem volt majdnem kifogyott. Éreztem, hogy én majdnem ott vagyok, így szórakoztattak a szavak, amiket a fülembe mondott.
- Emily, ne gondolj rá - suttogta - gyere hozzám.
Továbbra is piszkos szavakat mondott a fülembe, amitől kirázott a hideg és mindenekelőtt megdöbbentett azon, hogy úgy éreztem, mikor a borzongás végigfutott a gerincemen, a látomásom elfeketedett néhány másodpercre.
- Jó kislány - mondta, ahogy megnyalta az ujjait.
Louis lefeküdt mellém, a mellkasa fel-le emelkedett kissé felgyorsulva. Hagytam neki, hogy húzzon és hagytam, hogy a súlyom teljesen a mellkasára essen, fáradt voltam, túl fáradt ahhoz, hogy tegyek egy hirtelen mozdulatot.
Amit tett velem, az valami teljesen új számomra. Soha senki nem érintett úgy, mint ő, és én... imádtam.
- Tetszett? - Louis kérdezte, a hangja visszaállt a normálisra. Úgy éreztem, hogy az arcom elpirul, és bólintottam a mellkasán. Nevetett és éreztem, hogy a mellkasa vibrál.
Amikor a légzésem lassabb lett, felkeltem és felhúztam egy fehérneműt a másik oldalán feküdt, így nem láthatott. Felvettem a pólóját a padlóról amikor fel akartam húzni azt, ő megfordult, alaposan megnézett, amitől elpirultam.
- Louis! - panaszkodtam, olyan gyorsan felhúztam, amilyen gyorsan csak tudtam.
- Mi van? - kérdezte zavartan.
- Ne nézz! - kértem és odasétáltam az ágyhoz, nevetett.
- Emily, szerintem nincs miért szégyenkezned. Először is azért, mert tökéletes vagy. Másodszor pedig azért, ami itt történt - megnyalta az alsó ajkát és én elpirultam a szavain.
Megragadta a kezem és az ágyba húzott. Lefeküdtem mellé, magához húzott, a mellkasunk összeért és a lábunk összefonódott. A kék szemei az enyémeket figyelte, mosolyogtam. A keze az arcomra ment, félrehúzva a hajtincseket, amik rajta voltak.

Louis szemszöge

Emily elhúzódott tőlem és hirtelen felpattant az ágyról, otthagyva engem, így én azt gondoltam, hogy elmegy. Ez az, ami mindig is történt, kielégítem magam és őket, és aztán elmentem, és nem érdekelt. Emily azonban más volt, ő volt az, aki elhagyott és én aggódtam. És nagyon.
- Hova mész? - megkérdeztem, és igyekeztem semleges maradni.
- Hm... zuhanyozni, ha nem bánod - válaszolta, túl gyorsan, és nevettem, valamint a megkönnyebbülés érzése telepedett rám.
- Nem, menj csak.
 Elment, hogy kivegyen valami pirosat a táskából, amit nem láttam, mert elrejtette a teste mögé. A lábai rohantak a fürdőbe, és a víz elkezdett esni a zuhanyzóba néhány perccel később.
Az ágyban maradtam, amíg  Emily vonagló és ívelt háta jelent meg a fejemben. Valahogy boldog voltam, hogy így érezte magát, és hogy valószínűleg én voltam az egyetlen, aki ilyen érzéseket váltott ki ilyen módon.
Felkeltem az ágyból, amikor a víz elállt és megragadtam egy tiszta pólót neki, hogy viselje, mivel nem vitt be másikat. Kopogtam az ajtón, de nem válaszolt. Kinyitottam és a szemem szinte kiugrott.
Egy kicsit előre hajolt, ahogy nézte a nyomokat amit a csípőcsontján csináltam, és ő sötétpiros melltartót és hozzáillő bugyit viselt. Basszus, milyen tökéletes.
A feje felemelkedett és rám nézett a tökéletes kék szemeivel meglepetten. Megfogta a törölközőt és eltakarta a testét. Nevettem a tényen, hogy zavarban volt a teste miatt, és azok után amit tettem vele.
- Louis, ne nézz - felsikoltott és az egyik kezével próbált kitolni a fürdőszobából - Mit csinálsz itt? - kérdezte sóhajtott vereséggel, amikor látta, hogy alig mozdulok.
- Ezt neked hoztam - odaadtam neki a pólót.
- Ó. Hm... köszönöm - elvette és zavarba jött, az arca halvány piros árnyalatú lett.
- Szívesen - egy kicsit közelebb léptem hozzá - A piros illik hozzád nagyon - súgtam a fülébe harapva, és éreztem, hogy reszket.
- Fogd be! - mondta, még vörösebb lett, és megpróbálta elrejteni a mosolyát.

Emily szemszöge

Amikor Louis végül kiment a fürdőből, a tiszta pólóját viseltem. Azon kaptam magam, hogy eltűnődtem, hogy van-e a feketén kívül másmilyen színű pólója. Néztem magam a tükörben, annyira felhevült voltam! Egy kicsit felemeltem a pólómat, és néztem a jelet, amit pár perccel ezelőtt csinált.
Otthagytam a fürdőszobát, és a szobába mentem, ahol megtaláltam Louist az ágyban fekve csak bokszerben, és telefont a kezében, amit rögtön elrakott, amikor beléptem a hálószobába. Hm... furcsa.
Lehúztam Louis fekete pulóverét mielőtt lefeküdtem, amitől a szemét forgatta. Én még mindig nem hevertem ki a tényt, hogy ő a fürdőszobában termett a nagy semmiből, mikor én csak a fehérneműmet viseltem.
Amikor ledőltem Louis a mellkasához húzott, összefonódott a lábunk. A szemem azonnal lecsukódott a fáradtság és a belőle áradó illatnak köszönhetően.
____________________________________________________________________
Ez a második forró fejezet. Valójában igen körülményesen fogalmazott, így érdekes volt lefordítani, szinte bármiféle pontos elnevezés nélkül... talán ezért lett ilyen fura xd 
Egy rossz hírem viszont van: Az elkövetkező két hétben 3 azaz 3(!!!) napot fogok csak otthon tölteni, úgyhogy nem tudom, hogy belefér-e az időmbe (és az izgatott kedvembe) az, hogy a következő, úgyszintén hosszabb terjedelmű részt lefordítsam. Úgyhogy előreláthatólag július utolsó hetében lesz kész, arra számítsatok, de hát ha ki tudja, lehet, hogy valami csoda folytán hamarabb  is! ;)
Remélem, hogy tetszett, addig is jó nyarat :D Pipáljatok, írjatok, iratkozzatok fel (ne feledjétek, ha feliratkoztok, akkor elsőként láthatjátok, ha új rész kerül fel ;)) és mi egyéb! Ezt úgy is ritkán mondom.