12. fejezet

Ez a ház teli volt emberekkel, a legtöbbjüknek tetoválása, piercingje és színes haja volt. Elveszettnek éreztem magam, nem várhattam mást Louistól.

A koleszben kellett volna maradnom tanulni, vagy összegörnyedve sírni az ágyon attól, amit anyu mondott nekem.

Louist körülvette három lány, talán tetováltabbak nála, és egy kicsit később nem tudtam, hogy hol van. Teljesen egyedül voltam, azok ellenére, akik körülöttem táncoltak és ittak, és olyan dolgokat csináltak, aminek négy fal közt kell történnie.

Bementem oda, ami a konyhának látszott, zsúfolt volt, de sikerült találnom egy olyan kis helyet, ahol leülhetem a padra.
Valaki megkínált engem egy itallal azzal az ürüggyel, hogy sápadtnak látszom és szükséges a szórakozáshoz és elfogadtam. Várnom kellett arra, hogy Louis el akarjon menni.
Elfogyasztottam a folyadékot a műanyag pohárból és éreztem, hogy a torkom ég. A zene miatt megfájdult a fejem. Mi a fene lehetett?  Rock? Metál? Huh!
- Elveszett hercegnő vagy? - A hangja a zenétől akcentussal hallatszott. Harry leült mellém műanyagpohárral a kezében.
- Naná - feleltem, megpróbáltam figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy hercegnőnek hívott.
- Te más vagy, nem gondoltam volna, hogy ilyen öltözetben foglak látni, ez nem a te stílusod - nevetett gúnyosan, miközben harmadszorra töltötte meg a poharát, de ezúttal valamilyen lila üvegből. - Hogy kerülsz ide?
- Louis - válaszoltam és esküszöm, hogy hallottam, hogy átkozta ezért.
Figyelmen kívül hagytam és ittam a folyadékból, ami a poharamban volt, de most jobban égette a torkomat, mint először, amikor ittam belőle. Nem is tudom, hogy miért ittam. Talán az a tény, hogy Louis itt hagyott egyedül, vagy az, hogy anyám felszínre hozta a rossz emlékeket.
Minden alkalommal, amikor nem kontrolláltam magam, akkor eszembe jutott, hogy mi történt nyolc évvel ezelőtt.
Köhögtem, mert csak ittam és ittam. Nos én egyáltalán nem szoktam inni, és én nem is tudom, hogy mi volt a baj velem, hogy hogy csinálhatok ilyesmit. Harry nevetett és elvette a poharat a kezemből.
- Ez egy kicsit túl erős neked - magyarázta.
- Nem érdekel! - mondtam kicsit túl hangosan, próbáltam visszaszerezni a poharat a kezéből, de ő csak a feje fölé emelte úgy, hogy én ne érjem el.
Felálltam, eldöntöttem, hogy megkeresem Louist, de úgy éreztem, hogy szédülni kezdek, talán az összes alkoholt én fogyasztottam el. Harry elkapott a derekamnál a hatalmas kezével, hogy megtámaszkodjak. Ránéztem, ő mosolygott és észrevettem, hogy zöld a szeme.
- Zöld szemeid vannak! - hagyta el a számat az észrevétel.
Wow! Tényleg nem vagyok tudatában a dolgoknak, ha részeg vagyok.
- Mióta az eszemet tudom, igen - nevetett.
- Annyira aranyos...
- Köszönöm. Azt hiszem - elmosolyodott, megmutatva a gödröcskéit.
Harry Styles a legveszélyesebb ember és a legrosszabb az iskolában, és van gödröcskéje? Ó, Istenem, annyira aranyos. Az életemben többet nem iszok.
Elléptem a kezétől, hogy megkeressem Louist és elmenjünk innen, de Harry megragadott.
- Hova mész?
- Hm... meg kell keresnem Louist.
- Nem - ellenkezett - táncolj velem először - kért fel csábítóan.
- Huh. Rendben.
Nőtt a mosolya és én is mosolyogtam. Megfogta a kezem, ami a fele volt az övének, és odavezetett engem, ahol a többiek táncoltak. Közelebb jött hozzám és elkezdtünk táncolni a zene ritmusára. Harry egyre közelebb került hozzám.
Olyan meleg volt, hogy kezdtem rosszul lenni. Szédültem. El kellett mennem a mosdóba megmosni az arcom.
Abbahagytam a táncot és hirtelen elléptem Harrytől, de Ő elkapta a derekam és húzott vissza magához, ami miatt a mellkasának ütközött a hátam, a seggem pedig a duzzanathoz a nadrágjánál.
- Hova mész? - rekedten a fülembe súgta, miközben erősen tartott.
- Ki kell mennem a mosdóba és megtalálnom Louist.
- Nem, ez nem lehet igaz. Nem azok után, hogy táncoltál velem így - továbbra is suttogott, és azon tűnődtem, hogy miért. Ami azt illeti, meg kell kérdeznem magamtól, hogy miért egyeztem bele, hogy táncolok vele, de úgy tűnik, hogy amikor részeg vagyok, akkor nem gondolok végig mindent.
Az ajkai súrolták a nyakamat, még mindig tartott engem, éreztem egy kis borzongást, de semmi ahhoz, amit Louisnál szoktam. Elmentem Harrytől és felmásztam a lépcsőn az emeletre, ahol a fürdőszobának kell lennie. Legalábbis így reméltem. Észrevettem, hogy Harry a nyomomban van.
Véletlenszerűen nyitogattam az ajtókat a fürdőszobát keresve, de én csak két szobát találtam két párral... intim helyzetben? Sóhajtottam kétségbeesetten és benyitottam a harmadik ajtón, és egy másik fiút és lányt találtam.
Huh! Nem lehet, hogy bezárják az ajtót?
- Louis - hallottam, hogy a lány nyög abból a szobából, ahol elgondolkoztam azon, hogy nem lehetne-e, hogy bezárják az ajtót. A szívem megállt.
_____________________________________________________________
Köszönöm, hogy egyre többen jelzitek, hogy olvastok! :* 
Amúgy a pipálás is arra, van, aki eddig még csak olvasott és semmi jelet nem adott, annak ajánlom ;) xd