4. rész

A hét legrosszabb napja a csütörtök volt, az órák után, a nap végére én olyan éhes voltam, hogy bármit megtudtam volna enni, ami elsőnek felbukkant előttem.
Elmentem a koleszba, egyedül, mert Kahlan hamarabb végzett a suliban, amikor megláttam Louist. Ugh! Mit csinálhat itt? Siettem a szobám ajtajához, hogy ne lásson meg. Mi a fene?
Kikukucskáltam és láttam, hogy a kollégium ajtajánál állt, aztán Kate kinyitotta mosolyogva. A fiú vigyorgott és bement.
Mit fog itt csinálni?
Ott álltam és gondolkoztam, amíg be nem ugrott. Óh, Istenem! Ők  ... megráztam a fejemet, bementem a hálószobába, ahol Kahlant találtam, a tükörben nézte magát és ruhákat cserélgette.
- Tudod, hogy ki van Katenél? - kérdeztem, mikor beléptem.
- Ki?
- Louis. A tetovált srác.
- Hm... nem tudtam, hogy együtt vannak.
- Nem tudtam, hogy ismerik egymást!
- Tudod? Jobb, nem kell aggódnod miatta. Nem akarsz olyanokkal barátkozni, mint... Ő.
- Nem tudom - sóhajtottam. Újra visszanézett a tükörbe - Mi folyik itt? - kérdeztem.
- Hm... Elmegyek Calebbel - mondta, a mosolya egyre növekedett minden szó után.
- Ó, Istenem! Mindennel foglalkoztam és elfelejtettem megkérdezni, hogy hogy ment!
- Ó, jó volt. A parti után elmentünk a házába és néztünk egy filmet és elaludtunk - felsóhajtott és elpirult.
- Jaj! - ránéztem és leültem az ágyra - A fehér blúzt viseld, jól fog állni.
A lány elmosolyodott és felhúzta az inget és megragadta a kulcsot, elment, miután elbúcsúzott tőlem. Sóhajtottam és lefeküdtem az ágyba és Tumblr oldalon nézelődtem, amíg meg nem éheztem. Úgy döntöttem, hogy elmegyek abba a bárba, ahol Annabeth szolgál ki.
- Heló, drágám, mit szeretnél?
- Hmmm... sajtos kiflit narancslével.
- Tessék - mondta egy kis idő múlva.
Kifizettem neki és leültem a sarokba az asztalhoz enni, míg meg nem láttam őt. Mindenhol ott van? Csak most láttam Katetel! Már végzett azzal, amit vele csinált? Ugh! Undorító.
Másik négy fiúval ült, akik mind rossznak néztek ki és tetováltak voltak. Harry, Niall, Zayn és Liam, ha nem tévedek. Nem azért tudtam a nevüket, mert elsők voltak a listámon, de az egész iskola ismeri őket, mindig bajban voltak és én sosem beszélek az ilyen fajtájúakkal.
Én csak tudtam a nevüket és olyan messziről elkerültem őket, amennyire lehetséges.
Láttam, ahogy Louis rám nézett, majd el. Átkozott! Ez volt a második alkalom. Az üdítőmre koncentráltam, mióta elveszítettem az étvágyamat a gondolatra.
 Hallottam, hogy a szék húzódott az oldalamnál, és láttam, hogy Louis ült mellém.
- Mit akarsz? - kérdeztem bátran.
- Társaság, hogy ne legyél egyedül.
- Jobb egyedül, mint rossz társasággal. - Kitoltam a székem, hogy felkeljek, de visszahúzott magához, és elég közel hajolt hozzám.
- Ne legyél ilyen - suttogta csábító hangon, amitől megborzongtam.
- Miért nem találkozol Katetel? Talán Ő könnyebb - mondtam és felálltam, egyedül hagytam.

Louis szemszöge

- Miért nem találkozol Katetel? Talán Ő könnyebb - mondta és felállt, egyedül hagyott.
Mély levegőt vettem és visszamentem, újra a fiúkhoz ültem, akik próbáltak nem röhögni rajtam, ami bosszantott engem.
Meg fog fizetni, amiért ezt tette velem. Fasz!
- Tomlinson, mi a fasz volt ez? - kérdezte Styles. Az egyetlen volt, aki komolyan nézett.
- Semmi.
- Remélem is. Mi nem jövünk ki jól az olyanokkal - figyelmeztetett Liam.
- Semmit sem akartam vele.
- Tényleg? Úgy értem, kinézted?  - Niall kérdezte, mintha álmodozna, ami idegesített engem.
- Ja, nem érdekel, hogy ki Ő. Hagyott megőrülni, haver - Zayn beleharapott az ajkába.
- Egyet kell értenem, biztos jó az ágyban - állapodott meg Harry.
- Ha nem jövünk ki jól az olyanokkal, mint Ő, akkor miért is beszélünk róla?
- Nyugodj meg, Tomlinson, álmodozás nem kerül semmibe - mondta Zayn és hátba vert.
- Oké, ennyi elég - mondtam ingerülten. Felkeltem, de Harry megragadta a karomat.
- Mi. Nem. Jövünk. Ki. Jól. Az. Ilyen. Emberekkel. Ne felejtsd ezt el.
Visszalöktem a kezét fürgén és elsétáltam a koleszomba. Tudom, hogy minden, amit mondtak, igaz volt, de...

Emily szemszöge

Visszamentem a koleszba idegesen. Hogy tud hatni az emberekre ilyen könnyen? Ugh! Dühítő! Mit gondol, ki Ő? Miután a kollégiumban Katetel, van mersze velem találkozni? Mi a fene?
Bementem a szobámba és becsuktam az ajtót az összes erőmmel, de később megbántam, mert láttam, hogy Kahlan ott van. A fal mellet az ágyon. Sír. Caleb. Ó, ne. Odarohantam gyorsan hozzá és megöleltem, és vártam, hogy megnyugodjon.
- Én...én elmentem... a... a bárba, ahova megbeszéltük a találkozót... és...és... - Újra elkezdett hevesen sírni. Utáltam, hogy így látom, tépi a szívem.
- Oké, nyugodj meg. Mi történt, Kah?  - kérdeztem és kiszedtem a szőke haját az arcából.
- Bementem... és... és... Ő... én... Ő csókolózott egy másik lánnyal.
Leesett az állam. Hogy tehette ezt? Meg fogom ölni. Szétdarabolom és megetetem a dinoszauruszokkal.
- Mit tegyek? Azt hiszem, hogy Ő az egyetlen. - Újra elkezdett sírni.
- Talán beszélned kellene vele - Wow, tényleg ezt mondtam?
- Úgy gondolod? - kérdezte és felemelte a fejét, megmutatta a kék íriszeit nekem, a sírás miatt körülötte piros.
- Igen - Nem.
- É... és mit mondjak neki?
- Kérdezd meg, hogy mi történt. Bizonyára van magyarázat erre az egészre. - És ha nem, akkor össze tudod darabolni és megetetni a dinoszauruszokkal.
- Oké, akkor beszélni fogok vele - felállt.
- Ne most! - leültettem.
- Miért?
- Mert a szemeid katasztrófák és te nem akarod elengedni őt, ezért sírni fogsz miatta.
- Oké.
- Nyugodj le és holnap beszélsz vele.
- Jó, köszönöm - megölelt - Mióta tudsz sok mindent a srácokról?
- Áu, ez sértő! - a mellkasomra tettem a kezemet és a számat döbbenten nyitottam ki, de nem sokáig tartottam úgy, mert elkezdtünk nevetni.
_________________________________________________________________
Hát ez is megvan :D Remélem, hogy értettétek xd Majd nemsokára jön az ötödik ;) Zso :* 
A káromkodásokért elnézést kérek - a jövőbeliekért is - , csak azt írom, amit Ő írt.